Nemes Nagy Ágnes szerint minden gyerek költő

nemes_nagy_agnes_web

Ritkán beszél az irodalomelmélet Nemes Nagy Ágnes meséiről, gyerekverseiről, holott a legtöbben kisiskolásként találkozunk a műveivel először. A PIM és a Széchenyi Irodalmi Akadémia éppen ezért egy izgalmas kerekasztal-beszélgetést szervezett, melyen Tarján Tamás, Szabó T. Anna, Tamás Zsuzsa és Dávid Ádám vettek részt. A diskurzus mellett a látogatók archív videófelvételeket, a hagyatékból származó kéziratokat, fényképeket, illetve a kötetek újrakiadáshoz készült grafikákat is láthattak.

Hamar megtelt a Petőfi Irodalmi Múzeum díszterme kedd délután, de be se kellett lépni ahhoz, hogy az ember máris Nemes Nagy Ágnes-ereklyékkel találkozzon, az előtérben ugyanis régi köteteket és dokumentumokat állítottak ki: két nagy vitrin, tele régebbi kiadású könyvekkel, nehezen olvasható kéziratokkal, gyönyörű fotókkal, itt-ott nagy, fekete borsszemekkel teleszórva – Bors néni minden mennyiségben.

„Nemes Nagy Ágnes halálának 25. évfordulójára, és az Újhold megalapításának 70. évfordulójára emlékezünk” – emlékeztetett az est apropójára E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója. Hozzátette azt is, hogy az ünnepi alkalom okán idén több Nemes Nagy-kötet is napvilágot lát, illetve szeptember 30-án a múzeum egy Újholddal foglalkozó tudományos konferenciának is helyet ad majd.

A beszélgetés előtt Novák János, a Kolibri Színház igazgatója, és Bornai Szilveszter, az intézmény zenei vezetője néhány dallal alapozta meg a délután hangulatát, megidézve Nemes Nagy Ágnes legismertebb gyerekverseit. Novák a megzenésített költemények előadása előtt még elmesélte, hogy amikor megjelent a Bors néni, abban a mese, a költészet és a humor olyan egyvelegét vélte felfedezni, melyet érdemes gyerekeknek előadni („Izgalom, mese és tündéri világ”). Az első dalnál rögtön a közönségnek is énekelnie kellett, mert mint megtudtuk, a „Bors néni interaktív dolog”.

A zenés bevezető után Tarján Tamás vette át a szót, aki az est moderátora volt: „Hagy legyek ma csak Tamás, a „kóbor alga”, aki meghallgatja azokat, akik nála jobban értenek a gyerekirodalomhoz” – kezdte. Ezután egy videóbejátszás következett, melyben Nemes Nagy Ágnes beszélt első verseiről és arról, miként gyönyörködnek a gyerekek ösztönösen minden szóban és ritmusban. „Minden gyerek költő” – fogalmazta meg, és egy pillanatra úgy tűnt, mintha ő maga is jelen lenne a gyerekirodalomról szóló beszélgetésen.

Tarján Tamás először Végh Balázs Béla erdélyi származású irodalomtörténész szakdolgozatára hivatkozva beszélt arról, hogy Nemes Nagy „egykor feladatként kapta ezt a költői munkát”, hiszen a rendszer miatt „verset csak a fiókjának írhatott, illetve a gyerekeknek”. Azt mondta, a legtöbbször az alapkérdés az, hogy az alkotó el akarja-e választani a gyerekeknek szóló költeményeit a felnőtt versektől.

Szabó T. Anna úgy vélte, a felnőtt és a gyerekvers „ugyanonnan jön”, de „a gyerekvers játék, tiszta öröm, tiszta ritmus”, több tér jut benne a nyelvi trükköknek. A gyerekvers nem más, mint „fontos terep a játékra”. Bár Tarján Tamás kételkedett abban, hogy lehet-e versnek nevezni azt, amit egy kisgyerek művel a nyelv megismerése során, Tamás Zsófia egyértelműen Nemes Nagy mellé állt ebben a kérdésben. Azt mondta, hogy egy ötéves és egy tizenöt hónapos kislány anyukájaként meg tudja erősíteni, hogy a nyelvvel való játék „igenis út a versalkotás felé”. Tarján azért a biztonság kedvéért hozzátette, hogy „más költészetfogalommal dolgozunk a gyerekverseket illetően”.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

WordPress spam blocked by CleanTalk.